Corona Borealis Csillagvizsgáló

- magyar nyelvű összefoglaló

Csillagvizsgáló neve: Corona Borealis Csillagvizsgáló
Tulajdonos: Kereszty Zsolt (AAVSO Code: KZX)

- english content

Observatory name: Corona Borealis Observatory
Owner: Zsolt Kereszty (AAVSO Code: KZX)

Főműszer: MEADE 16" LX200 ACF OTA + FORNAX 150/100 tip. német, equatoriális mechanika
Átmérő: 406 mm UHTC bevonattal
Alap fókusz: 4064 mm f/10
Alkalmazott fókusz: f/6.1, MEADE Series 4000 fókuszcsökkentővel
Pólusállítás: Azimuthiba Scheiner a Magassági hiba King-módszerrel
Mechanika vezérlés: FS2, Telescope Drive Master (TDM) vezérlővel
kiegészítve, az óratengely periodikus hibája jobb, mint +/- 0,5",

CCD kamera: SBIG ST-8XME, NABG
CCD chip 1. adatai: KAF-1603ME, 1530x1020 pixel, 9 mikron,
Látómező az alkalmazott fókusszal: 19'x12,7'
Felbontás az alkalmazott fókusznál: 0,75 "/pixel
CCD chip 2. adatai: TC-237H guider chip
Szűrőváltó: SBIG CFW10 , USB
Szűrők: Astronomik L,RG,B, H-alfa 14 nm,
Johnson-Cousins Bu,V,Rs,Is áteresztési görbe itt látható!!!
Optikai rács: Rainbow Optics reflexiós rács 1,25" foglalatban
Adaptív optika: SBIG AO-8 adaptív optikai billenő optikai üveglemez

Egyéb csillagászati műszerek:
MEADE LXD55 6" Schmidt-Newton f/5 (152/762 mm),
127/1200 mm SkyWatcher Fraunhofer akromát tubus,
Synta 90/1250 Makszutov-Cassegrain távcső flip-mirror-al,
Synta EQ-6 mechanika, átalakított alap vezérlővel
CORONADO SOLARMAX 60 naptávcső
Thousand Oaks Type-II napszűrő 8" átmérővel,

MEADE Series 4000 Super Plössl okulárok 6.4 mm - 40 mm,

Alkalmazott szoftverháttér: MAXIM DL PRO v5.02, GUIDE
ver 8.0, USNO A 2.0, Software Bisque CCD Soft, AstroArt,
Visual Spec színképelemző szoftver, ASCOM, stb.

Telescope: MEADE 16" LX200ACF OTA + FORNAX 150/100 custom mount
Diameter: 406 mm with UHTC coating
Basic focal length: 4064 mm f/10
Focal length with reducer: 2485 mm (f/6.1 MEADE focal red.)
Polar alignment: Scheiner and King-method
Mount controller: FS2, with Telescope Drive Master (TDM),
PE output in the Ra axis betteras +/- 0,5",

CCD camera: SBIG ST-8XME, NABG
CCD chip 1. specif.: KAF-1603ME, 1530x1020 pixel, 9 um,
CCD field of view with f/6.2 reducer: 19'x12,7'
CCD picsel scale with f/6.2 reducer: 0,75 "/pixel
CCD chip 2. specifications: TC-237 guider chip
Filter wheel: SBIG CFW10, USB
Filters: Astronomik L,R,G,B, H-alpha 14 nm,
Johnson-Cousins Bu,V,Rs,Is Filter characteristics here!!!
Spectroscope: Rainbow Optics reflection grating, 1,25",
Adaptive optics: SBIG AO-8 adaptive optics system,

Other astronomical telescopes:
MEADE LXD55 6" Schmidt-Newton f/5 (152/762 mm),
127/1200 mm SkyWatcher OTA,
Synta 90/1250Makszutov-Cassegrain telescope,
Synta EQ-6 mount
CORONADO SOLARMAX 60
Thousand Oaks Type-II solar filter, diam. is 8",

MEADE Series 4000 Super Plössl eyepieces 6.4 mm - 40 mm,

Software: MAXIM DL PRO v5.02, GUIDE ver 8.0, USNO A 2.0,
Software Bisque CCD Soft, AstroArt, Vsual Spec (spectroscopy SW), ASCOM etc.

A csillagvizsgáló észlelési és működési területei:

Gamma Ray Burst-k optikai azonosítása
Szupernóvák, nóvák, röntgennóvák, blazárok
és egyéb változó fényességű égitestek standard
fotometriája
Egyéb csillagászati objektumok standard fotometriája
CCD-s spektrogrammok készítése
Leképező csillagászat CCD kamerával
- Bolygók és holdjaik,
- Mély-ég objektumok
- Kisbolygók
- Egyéb
Asztrofotográfia
Vizuális megfigyelések
Légköroptikai megfigyelések
Csillagászati expedíciók
Szaktanácsadás és kivitelezés műszer és kupola építési kérdésekben
Csillagászati előadások tartása

Kapcsolattartás csillagászati szervezetekkel:
AAVSO (főleg High Energy Network)
VSNET
NASA Stardust Fly-by oldala
NASA Spaceweather Részleges Napfogyatkozás 2003.05.30.
NASA Spaceweather Leonida-meteorraj kitörése 2002.11.19.
ESO Merkúr-Vénusz átvonulás 2003-2004
Nemzetközi Meteormegfigyelő Hálózat (IMO)
Magyar Csillagászati Egyesület (ezen belül is pl .VCSSZ)
Bács Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete
Bajai Csillagászati Alapítvány
Androméda Csillagvizsgáló, Braskó Sándor, Miskolc
Scutum Observatory, Horváth Tibor, Hegyhátsál,
Bright Supernovae, David Bishop,

CBO idézettség a NASA ADS adatbázisban:
GRB030329: Multicolor Light Curve and Ionospheric Detection
GRB030329: 444 AAVSO measurements
Possible Nova in NGC 205

Astronomical projects in Corona Borealis Observatory:

Optical identification of Gamma Ray Bursts
(Member of AAVSO High Energy Network)
Standard photometry of supernovae, novae, X-ray novae, blazar
and other variable stars
Standard photometry of other astronomical objects
Taking CCD spectra
CCD imaging
- Planets and moons,
- Deep-sky objects
- Minor planets
- e.t.c.
Astrophotography
Visual obsevations of astronomical objects
Atmospheric optics
Astronomical expeditons
Special knowledges of planning, building of domes, telescopes
Astronomical courses for amateur-astronomers

Connections with astronomical organizations:
AAVSO (mainly High Energy Network)
VSNET
NASA Stardust Fly-by page
NASA Spaceweather Annular Eclipse 30.05.2003.
NASA Spaceweather point-like Leonida meteor 19.11.2002.
ESO Mercury+Venus transit 2003-2004
International Meteor Organization (IMO)
Hungarian Astronomical Organization ( variable stars with VCSSZ)
Bács Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete
Astronomical Foundation of Baja
Androméda Observatory, Sándor Braskó, Miskolc
Scutum Observatory, Tibor Horváth, Hegyhátsál,
Bright Supernovae, David Bishop,

Citations in NASA ADS database:
GRB030329: Multicolor Light Curve and Ionospheric Detection
GRB030329: 444 AAVSO measurements
Possible Nova in NGC 205

A Corona Borealis Obszervatórium és tevékenysége részletesebben: (Projects and history of the Corona Borealis Observatory - Sorry, this is the text only in hungarian ! )
Előzmények, észlelési területek: 1998 tavaszán készítettem el első CCD felvételeimet, de akkor még nem gondoltam, hogy az elfogott galaxisfotonok egy hosszú folyamat nyitányát jelentik.
Ahogy teltek-múltak az évek, egyre több csillagászati objektumot sikerült kamerámmal megörökíteni. Egy idő után azonban nem elégített ki csupán az égitestek leképezése. Figyelve a külföldi amatőrök, nagy csillagászati szervezetek eredményeit és lehetőségeit, úgy láttam, hogy a rendelkezésemre álló eszközpark nem áll távol az általuk használt technikától. Ezért döntöttem úgy, hogy CCD-s fotometriával kezdek foglalkozni, ezen belül is olyannal amit hazánkban kevesen űztek akkoriban, azaz szupernóvák, nóvák és más kataklizmikus jelenségek megörökítésével, fényességük mérésével. Az ilyen adatokat szívesen fogadták az AAVSO, VSNET, VCSSZ és más adatgyűjtő központok. A CCD-s fényesség adatokkal a probléma azonban kettős jellegű: a fotometriai adatokat lehetőleg hosszú távon kell készíteni (szupernóváknál akár hónapokig is), illetve a profik számára is elfogadható minőségű egyedi mérések csak standard szűrősorozatokkal végezhetők pl. Johnson-féle B,V,R,I. A szűrők nélkül készült képeknél mindig a rendszerünkre jellemző ún. instrumentális magnitúdókat mérünk, ami eltér a valós adatoktól, ez persze még jó lehet az ún. differenciális fotometriánál, amikor is a különböző időpontokban készült fotometriához mindig ugyanazon összehasonlító csillagokat vesszük számításainkhoz alapul és csak a különbségeket mérjük, relatív skálán (pl. egy fedési változó fényességváltozásának nyomon követése). Az egyedi mérésekhez viszont elengedhetetlen a szűrőhasználat. A képet színesítette, hogy diffrakciós rács segítségével CCD spektroszkópiával is kiegészült a megfigyelési repertoárom.
1999-től az AAVSO az egész földet felölelő észlelőhálózatot szervezett a gammakitörések (Gamma Ray Burs, rövidítve GRB) utáni optikai maradványok azonosítására. Ezen hálózat tagjaként végzek azóta is ilyen jellegű megfigyeléseket, ami abból áll, hogy a gammaérzékelőkkel ellátott műhold a GRB detektálás után pozícióadatokat küld a földi központnak, amit pl. az AAVSO is megkap és továbbít elektronikus úton a GRB megfigyelőhálózat tagjainak. Célszerű ilyenkor a lehető legrövidebb időn belül a kérdéses pozíciót rögzíteni minél hosszabb integrációs időkkel, minél többször, ugyanis az ilyen objektumoknak legtöbbször nincs kb. 20-22 mg-nál fényesebb optikai megfelelője, de ha van is az általában 12-24 órán belül 20 mg alá halványodik. Látható tehát, hogy nem nagyon van idő kiautózni megfelelően sötét észlelő helyre, ott felállítani a rendszert, főleg ha éppen nyugvó helyzetű GRB-ről van szó. További probléma még, hogy a műhold a CCD-s megfigyelő számára gyakran tetemes hibával adja meg a koordinátákat, ami fél fokot is gyakran elér, így maris készíthetjük a mozaikolt képsorozatot, aminek teljes végigészleléséhez néha 1-1,5 óra szükséges.
A Corona Borealis Csillagvizsgáló építészeti és műszaki jellemzői: A felgyülemlett észlelési programok, azoknak eltérő kiegészítő műszerigénye, továbbá az időtényező miatt, 2001-re elengedhetetlenné vált, hogy a további megfigyeléseket egy fixen felállított helyen kell végezni. Ezért rövidtávú célként az alábbiakat tűztem ki: egy 3,5 m-es kupolával ellátott csillagvizsgáló épület és az alatta lévő észlelő helység saját tervezésű és kivitelezésű megvalósítása, mely a fent vázolt észlelési és a jövőben prognosztizálható műszerfejlesztési és észlelési igényeknek megfelel.
A tervezési fázis előtt kiválóan jött, hogy korábban több hazai és külföldi csillagvizsgáló intézetet - kupola építési szemszögből - is tanulmányozhattam, elemezve azok előnyös és hátrányos jellemzőit. Ezen tapasztalatok alapján készült el a csillagvizsgáló tervdokumentációja, ami alapján a kivitelezett csillagvizsgáló névadó ünnepségére és átadására 2002 tavaszán került sor . A csillagvizsgáló épülete a téglalap alakú főtömeg kubusából toronyszerűen ugrik ki, melyre ül a félkör alakú fémkupola. A kupola alatt található a fűtési szezonban hőzsilipként is működő lépcsőház, továbbá a különálló észlelő helység. A kupola acélszerkezete felületkezelt, nagy pontossággal meghajlított szelvényekből áll, melyre került a gyárilag festett alumíniumlemez borítás, kívül fehér, belül matt fekete színben. Az egész ún. dome végtelenített kétirányú motoros hajtással van ellátva, mely az észlelőtérből is vezérelhető. A kupola rés kettétolható rendszerű. Az acélszerkezet darus beemelése jobbra látható.
A mechanika réteges szerkezetű, vasbeton magú kiválóan csillapodó acéloszlopon került elhelyezésre, mely függetlenített a kupola egyéb épületszerkezeteitől, így még ha maga a kupola éppen frodul is vagy éppen a távcső körül téblábolunk, a 2-3 m-es fókusszal készített CCD-s felvételeken nem látszik meg semmilyen a rezgésből adódó hiba. Ehhez jó statikai alapot ad a pillérvázas és közéfalazott szerkezetű torony, a monolit vasbeton födémszerkezet és a csillapítást megoldó rétegkialakítás. A CCD kamerával történő megfigyelés közben az igény szerint fűtött terű észlelőtérből is vezérelhetjük a rendszert, mert a kupolarés akár automatikus követést is lehetővé tesz. A kupolatér megvilágítása az oldalfalakon elhelyezett lámpatestekkel megoldott, de lehetőség van a távcsőoszlopon elhelyezett vörös színű, változtatható fényerejű irányfények használatára is. A távcső és CCD kamera kábelezése a számítógép között kábelcsatornában megoldott. A távcső mozgásának megfigyelőtéri kontrollját több ipari videokamera végzi. A használt távcsőrendszer lehetővé teszi, hogy az objektumok beállítását, helyzetük korrigálását, a megfelelő szűrők kiválasztását, a CCD képek elkészítését egy azon számítógépről, szoftverből az megfigyelőtérből végezhessük, ami különösen a téli időszakban nagy előny. Csillagászati eszközparkunk - korábban és napjainkban:
	A Corona Borealis Csillagvizsgáló főműszere 2001 végéig egy 25 cm-es MEADE LX200 típusú Schmidt-Cassegrain távcsőrendszer volt, f/20, f/10, f/6.3-as nyílásviszonyokkal, kiegészítve egy kiváló angol gyártmányú StarlightXpress MX5-16 CCD kamerával. 2001 végén az AAVSO támogatásával, a gamma felvillanások (GRB) optikai megfelelőjét azonosító program részeként munkába állt egy SBIG ST-7E típusú CCD kamera, CFW-8 szűrőváltóval, Johnson-féle B,V,R,I szűrőkkel, felváltva az addig használt StarlightXpress MX5-16 CCD kamerát. A rendszer az új f/3-as fókuszreduktorral immáron 23 ívperces látómezővel rendelkezett. Mindezt működés közben balra láthatjuk. A műszerparknak ezidő óta tartozéka a reflexiós rácsot használó spektrográf, mellyel 10-20 Angström felbontású színképfelvételek készíthetők a 400-800 nm hullámhossztartományban. Az észlelések közben később kiderült, hogy GRB-k nagyon halvány (19-22 mg!!!) optikai megfelelői megkövetelik a nagyobb távcsőátmérőt, emiatt a korábbi műszert felváltva üzembe állt egy újabb, modernebb 14"-os LX200. A megnövelt távcsőátmérő jótékonyan hatott a nagyon halvány fénytartományba eső objektumok rutinszerű megfigyelésére, így csillagvizsgáló fő programja az időszakosan feltűnő objektumok azaz szupernóvák, extragalaktiuks nóvák, GRB-k optikai leképezése, megerősítése, fotometriai mérések és CCD spektumok készítése lett, szép CCD-s asztrofotók (galaxisok, H-alfás planetáris ködök, gravitációs lencsék, stb.) mellett.
Jelenleg a Corona Borealis Csillagvizsgáló főműszere a jobb oldali képen látható 16" LX200ACF (korábban LX200R) tipusú Advanced Coma-Free azaz képsíkkorrigált optikájú távcső, a jól bevált FORNAX 150/100 tipusú "nagy" vagy másnéven Custom német mechanikán. A rendszert FS2 vezérlő és a magyar fejlesztésű Telescope Drive Master (röviden TDM) periodikus hiba korrigáló eszköz (+/- 0,5 ivsec.) egészít ki. A CCD kamera az SBIG cég terméke: az ST-8 XME, NABG kamera, CFW-10 szűrőváltóval és AO-8 tipusú adaptív optikai eszközzel. A napmegfigyeléseket CORONADO SolarMax60 tip. távcső segíti. A műszer rendszert még részletesebben lásd itt. A csillagvizsgáló jelenlegi 5,0-6,0 mg-ós vizuális határfényességű égboltján a standard 10 perces expozíciós időkkel 1x10 perc alatt a CCD-s hmg a Luminance szűrővel kb. 20,0-20,5 mg, míg 1,5 órás integrált felvételek után elérhető a 23,5 mg határfényesség is. Ami hazánk egyre romló fényszennyezettségű égboltja mellett úgy gondolom, kielégítő eredmény.
		Balra a Messier katalógus M1 jelű és Rák-köd nevű objektumát látjuk, melyet 2007 végén, 2008 elején készítettem a csillagvizsgáló főműszerével, közel 6 órás expozíciós idővel. Az egyes részképek 10 percesek a Luminance, H-afa, G és B sávokban. A képen kiválóan látszik az i.sz. 1054-ben robbant - és korabeli kínai csillagászok által is megfigyelt - szupernóva maradványának szálas szerkezete és jól azonosítható a robbanás maradványobjektuma a gyorsan forgó neutroncsillag, vagyis pulzár. Külön érdekesség, hogy a fő képérzékelő SBIG ST-8XME CCD kamerához, integrált AO-7 tipusú adaptív eszköznek sikerült az objektum környezetében egy fenyesebb vezérlő/referencia csillagot találni, ezért a viszonylag nyugtalan légkör káros hatását ezen utóbbi eszköz valamelyest csökkentette. Az eredeti FITS képen a CCD-s határmagnitúdó kb. 22 mg. További képek a főműszerrel itt találhatók.
Jobbra láthatjuk a 2008 tavaszi észlelőszezonban fényképezett és összesen 6 órás integrációs (expozíció) idejű NGC4214 irreguláris (szabálytalan) galaxist a Canes Venatici (azaz Vadászebek) csillagképben. A 10,2 mg-s kb. 13 millió fényévre található, viszonylag ritkán fényképezett galaxis rendkívül érdekes szerkezetű, melynek egyes csillagait a távcsőrendszer a jó határmagnitúdójú égboltnak köszönhetően különállónak/felbontottnak mutatja. Az eredeti FITS kiterjesztésű képen a kép határmagnitúdója kb. 23,5 mg. További képek a főműszerrel itt találhatók. A méréseket és észleléseket több csillagászati szoftver segíti, mint pl. MAXIM DL PRO, CCDSOFT, ASTROART, IRIS, CCDMASTER, VISUALSPEC, GUIDE, MEADE EPOCH 2000, ASCOM, AIP4WIN, stb.